Érvek egy nyári horvátországi hajózás mellett

Érvek egy nyári horvátországi hajózás mellett

Azt mindenki tudja, hogy Horvátország könnyen elérhető úti cél Magyarországról,azonban azzal kevesebben vannak tisztában, hogy a strandoláson túl is van élet, ha ott nyaralsz. És még csak vitorlás tudás sem kell hozzá.

1. IDŐJÁRÁS

A horvát partvidék mediterrán klímával bír, március közepén már indul a szezon, semmi akadálya a hajózásnak és a szabadtéri programoknak. Május végén Dalmácia déli részein simán húsz fok fölé kúszik a hőmérséklet, a víz, ha nem is meleg, de már nem csípősen hideg. Július-augusztusban csúcsra járatódik a forgalom, óriási a tömeg, de kétségtelen, hogy az időjárás is kellően meleg (sokszor forró). Egy vitorlás nyaralás esetén ha beveszed magad a szigetek közé, könnyedén elkerülhető a turisták áradata
Kevesebben vannak (és a klíma sem annyira forró) júniusban és szeptemberben, olyankor a növényzet is zöldebb, és például a Krka-folyóban is több a víz.

Ami a szelet illeti, minden nap friss és pontos előrejelzést olvashatsz a kikötők hirdetőfalán, de a helyi öregek is eléggé képben vannak, velük beszélgetve sokat tanulhatsz a jellemző eseményekről.

2. Tenger

Ez az Adriai-tenger tisztább része, 2016-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a kontinens négy legjobbja közé sorolta a horvát partvidéket: a strandokról begyűjtött hétszáz minta majdnem kilencvenöt százaléka jó vagy kitűnő eredményt ért el. Egyes helyeken akár tíz-tizenöt méterre is lelátni.

3. BOR

Háromszáz bortermelő vidéket tartanak nyilván Horvátországban:

- a szárazföldi részen, északkeleten ízben gazdag, gyümölcsös fehérborok készülnek

- az Isztrián a szomszédos Olaszországéihoz hasonló nedűket ihatsz

- délen a mediterrán stílusú vörösök dominálnak.

Dalmáciában és a szigeteken a saját mikroklímával rendelkező helyeken egészen egyedi portékák kerülnek az asztalokra. Dubrovniktól kicsit északra, Drače város közelében pedig egészen különleges „pincét” látogathatsz meg: a tenger fenekén, egy elsüllyedt hajó belsejében alakítottak ki tárolót, olyan mélységben, ahol már egyenletes a hőmérséklet egész évben. Három hónap szárazföldi érlelést követően a borok egy-két évet amforákban töltenek ebben a különleges közegben, elnyerve végső ízvilágukat. Képzett búvárokhoz csatlakozva te is szemügyre veheted a készletet.

4. TERMÉSZET

Brijuni, Kornati, Krka, Mljet, Paklenica, Plitvice, Risnjak, Velebit – nyolc nemzeti park, együttes területük huszonhárom százalékát víz borítja. További tíz természetvédelmi területet (vagy természeti parkot) tartanak nyilván, ezeket egymástól független – de az állam által felügyelt – szervezetek tartják karban. Fentiekhez jön a megszámlálhatatlan strand és fürdésre alkalmas partszakasz, melyeknek jelentős részét csak a víz felől lehet megközelíteni – hajósok előnyben!

5. SZIGETEK

A hivatalos adat 1185 darab, ami elég komoly változatosságot biztosít, a partvonal 5835 kilométer hosszú (ebből 4058-at visznek a szigetek és zátonyok). A két legnagyobb szárazulat Krk és Cres, rajtuk kívül további hatvanhét tekinthető lakottnak. Vagyis 1116 darab kisebb-nagyobb lakatlan sziget között hajózhatsz, amely szám jól mutatja a horvát partvidék zavartalan természeti szépségét.

 

Hozzászólások (0)

    Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás

Tájékoztatunk, hogy hozzászólásod csak utólagos jóváhagyás után jelenik meg a weboldalon.

Visual CAPTCHA